A Korányi története

A Korányi Intézet története a XIX. századra nyúlik vissza, hiszen 1898 tavaszán alakul meg a Budapesti Szegénysorsú Tüdőbetegek Szanatóriumi Egyesülete, ami a „tuberkulózis elleni küzdelem tényleges irányítója, a budakeszi szanatórium megtervezője, megvalósítója és működtetője volt.” Ugyanezen év őszén I. Ferenc József fogadta az egyesület képviselőit, és „örömmel tett eleget annak az egyesületi kérésnek, hogy a szanatóriumot a tragikusan elhalálozott, a magyarok által rendkívül kedvelt feleségéről: Erzsébet királynéról nevezzék el.” A következő évben „Kuthy Dezső (a későbbi első szanatórium igazgató) javasolja a budakeszi határában lévő „kőfeji” telek elnyerését”, melyet Korányi Frigyes is alkalmasnak talál. „A telek 340 m-rel a tengerszint és 200 m-rel a Duna felett fekszik, észak, nyugat és kelet felé az ősi tölgyfaerdő borította János-hegy védi, dél felé lejt. Budapestről a távolság egy órás utazás kocsival, „árnyas úton”.” A főváros út- és vízvezeték építéssel is támogatja a szanatórium megvalósítását. Czigler Győző műépítész készíti el az első tervvázlatot, melyben 100 ágyas pavilon szerepel, ugyanakkor Korányi Frigyes jelzései nyomán már ekkor felmerül az iker-épület ötlete. Az alapkőletétel végül 1900. november 17-én valósult meg, 1901. júniusában pedig előterjesztik, és elfogadják Kuthy Dezsőt igazgatóként. 1901. októberére készül el teljesen a szanatórium, az első betegeket pedig november 13-án fogadják. „Az A épület (ma is ilyen jellel működő) akkori három emeletének szobái két párhuzamos folyosó között fekszenek, északra a zárt folyosó, délre a fektető nyitott közlekedője felöl közelíthetők meg. A betegszobák 5 m-es belmagasságuk mellett igen nagy nyitható és kitámasztható ablakokkal, ajtókkal vannak ellátva. … A betegek kezdetben csak az I-II. emeletet lakták, a III. emeleten ápolónői és cselédszobák voltak. … Az A épülettel belül is összekötve, attól délre az ebédlő és konyha épülete funkcionált. Ekkor már tervezték a B épületet is, … A betegpavilontól délre, de annak közelében volt az igazgató főorvos háza (ma: igazgatóság), melyben Kuthy a családjával lakott. A hely kijelölését indokolta, hogy a házból jól szemmel tarthatók voltak az A épület kúrázó betegei.”

Korányi régen

A betegforgalom átmeneti ingadozásokkal, de egyre növekedett. .. A betegek felvételre való jelentkezése kezdettől fogva nem a szanatóriumban, hanem kivétel nélkül a Korányi Klinikán történt (amit kezdetben Frigyes, majd fia, Sándor vezetett). … A kivizsgáló orvoscsoportban jelent meg az évkönyvben először 1902-ben Korányi Sándor neve, …” 1909-ben megépül a B épület, a betegforgalom pedig megkétszereződik. Ugyanebben az évben igazgató főorvosváltást terveznek, „A hármas bizottság (Korányi Frigyes, Sándor és Tauszk Ferenc) Scharl Pál kinevezését javasolja, …. A külső szakmai irányítás fokozatosan kerül Korányi Frigyestől Sándorhoz.” 1913. május 19-én nagy veszteség éri a tuberkolózis elleni harcot: Korányi Frigyes meghal. Scharl Pál búcsúztatja, az Egyesület alelnöke helyette Korányi Sándor lesz.”

Korányi A B

1917-ben már tető alatt van a mostani „J” épület.”

Az I. Világháború eseményei „a személyzetet is megviselik. … Ami változatlan: a tisztelet és a bizalom az alapítók irányába. 1915-ben kezdeményezik Korányi Frigyes szobrának elkészítését és intézeti elhelyezését.” Az őszirózsás forradalom után elmaradnak a korábban ígért támogatások, az intézet pedig tele van súlyos betegekkel. „Korányi Sándor azt javasolja, hogy ajánlják fel a tanácskormánynak az egyesület intézményeivel, vagyonával és terheivel. … Korányi számításai megvalósultak: a kormány „szocializálta” az intézményeket és az Erzsébet szanatóriumot (elhagyva a Királynét az elnevezésből) a fővárosi közkórházakhoz csatolta, de az egyesületről, annak vagyonáról nem intézkedett. Augusztus 16-án az újabb egyesületi gyűlésen bejelentették, hogy a főváros nem tudja üzemeltetni a szanatóriumot, mely ekkor már részben kifosztva, kiürítés alatt állt. December 20-ig Korányi Sándor a miniszterelnöknél korábbi kapcsolata révén eléri, hogy a pénzügyminiszter szerződést köt az intézménnyel … két éves időtartamra.” Ezen kívül külföldi segély is érkezett, mely lehetővé tette az Erzsébet szanatórium helyreállítását. „Az Erzsébet Szanatórium az A és B épületek gyors, két hónapos tatarozása után 1920 március 10-én, alig fél év szünet után ismét betegeket fogadott.” 1928. június 3-án … felavatták Korányi Frigyes szobrát, …”

Korányi szobor

A II. Világháború is hatással van az Intézet működésére, majd „1945 tavaszán már megkezdik a helyreállítás munkáját.”

1948-ban … az intézetet „Állami Korányi Tüdőgyógyintézet”-nek nevezték el,… 1952 elején kormányhatározatra megalakul az Országos Korányi Tbc Intézet. … A Korányiban az országos feladatkör kijelölése után gyorsan bővültek a diagnosztikus és terápiás lehetőségek.” Ilyen volt például az országos mykobakterológiai központ, vagy a diagnosztika másik meghatározó eszközei, a bronchológia, és a radiológia. Egyre inkább fejlődik az infrastruktúra, szakorvosképzés illetve ápolónő képzés is megvalósul, továbbá fontosnak tartják a betegekkel való pszichés-szociális foglalkozást is. Elkezdődik a sebészeti tömb megépítése, korszerű műtővel.

1968-ban elkezdődött az A és B épület szociális részének felújítása. Sajnálatos módon az A épület elkorhadt tetőszerkezetének megbontásánál szinte kínálta magát az a megoldás, hogy a nagy területű manzárd helyén új emelet épüljön. Így a felújítás során a IV. szintre betegosztályt építettek és az épület lapos tetőt kapott.” Ezen az emeleten található ma a Polcz Alaine Hospice-Palliatív Osztály.

Korányi épületek

Az 1970-es években „az onkológiai profilban erősödött meg először az intézet.” Az 1980-as években a sebészeti osztály is fejlődött, a mellkas-sebészet hazai bázisává vált azzal, hogy tanszékké alakult. Emellett itt létesült az ország első alvás alatti légzészavarokat vizsgáló laboratóriuma is.

Az 1990-es években „A hazai igen kedvezőtlen dohányzási szokások mellett … drámaian emelkedett a tüdőrákos megbetegedések száma és aránya.” Az Intézet azóta is folyamatos fejlődésen ment keresztül, és a már korábban említett tüdőtumoros betegek méltó életvégi ellátása érdekében jött létre a Polcz Alaine Hospice-Palliatív osztály 2007-ben.

Korányi hospice

Az idézett részek az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet Centenáriumi Emlékkönyvéből (Szerkesztette: Ajkay Zoltán, Böszörményi Nagy György) származnak.